A Greenpeace egyik magyar aktivistája is börtönbe került, miután a nemzetközi zöldmozgalom aktivistái négy napig akadályozták a Cairn Energy olajfúró tornyának munkáját a sarkvidéken.

Akcióban az aktivisták - © Greenpeace.hu

A letartóztatások után újabb 18 aktivista szállta meg a tornyot, mert a cég nem adja ki az esetleges üzemzavarok kezelésére vonatkozó akcióterveit. Az aktivistákat, köztük a magyar Major Dávidot a dán haditengerészet különleges alakulata távolította el a toronyról - olvasható a közleményben. A tájékoztatás szerint a különösen értékes sarkvidéken, ahol a fehérdelfin-félékhez tartozó narválok fontos populációja található, egy Mexikói- öbölhöz hasonló katasztrófa elhárítása még nehezebb lenne, a kiömlött olaj eltakarítása pedig - a brit kormány szerint is - lehetetlen.

A Greenpeace hétfőn hivatalos panaszt nyújtott be a grönlandi parlament ombudsmani hivatalánál. A panaszban kifejtik, hogy a Greenpeace 17 különböző dokumentumba kért betekintést, ám csak kettő esetében tették ezt lehetővé. A grönlandi Ásvány és Petróleum Hivatal nem hajlandó nyilvánosságra hozni azokat az iratokat, amelyek részletezik, hogy a skóciai edinburghi székhelyű Cairn hogyan kezelne és finanszírozna egy esetleg bekövetkező olajszivárgást. Ezekből a technikai jelentésekből ugyanis egyértelművé válna, hogy mennyire rizikós az olajfúrás az Északi-sarkon - mutatnak rá.

A Greenpeace már többször kérte a dokumentumok nyilvánosság elé tárását, hogy azokat független szakértők is megvizsgálhassák. Miután ezt a Cairn megtagadta, újabb 18 aktivista foglalta el a Leiv Eiriksson fúrótornyot és nyolc órára megint leállt a munka.
Major Dávid, aki egy daruhoz láncolva töltötte el ezt a nyolc órát, letartóztatása előtt kijelentette: Az, hogy a Cairn ügyvédeinek több millió eurós büntetésekkel fenyegetődznek, jól mutatja, hogy a végsőkig titokban akarják tartani az olajszivárgási akciótervet.

"A Cairn bevetheti az összes méregdrága ügyvédjét, mi akkor is követelni fogjuk, amit az embereknek joguk van tudni. De ki fog derülni, amit a szakértők már hónapok óta mondanak: nem lehetséges megtisztítani a sarkvidéket egy esetleges olajszivárgás után" - olvasható a Greenpeace Magyarország közleményében.

(MTI)

Öt intézményében villamos energiát termelő napelemes rendszert alakított ki Martfű önkormányzata a fenntartási költségek és a környezet védelme érdekében; a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében támogatott beruházás 69 millió forintból valósult meg - közölte Baloghné Juhász Erzsébet, a polgármesteri hivatal műszaki előadója az MTI-vel.

Napelemek - © pixor

Tájékoztatása szerint a nagyszabású projekt eredményeként napelemes rendszer működik a polgármesteri hivatalban, a városi művelődési központ és könyvtárban, két óvodában valamint a Damjanich János Általános Iskolában. Az öt épület együttesen a fejlesztés előtt egy év alatt kereken 250 ezer kWh energiát használt el, 2009-ben az energiaköltség 14 millió forint tett ki. A napelemes rendszer munkába állításával külső energia fogyasztás évi 58 ezer kilowattórával csökken, azaz ennyivel kevesebb áramért kell fizetni a szolgáltatónak.

A takarékosabb működtetés mellett a korábbinál évente 55 ezer tonnával kevesebb, az üvegházhatást rontó szén-dioxid kerül a levegőbe. A fővárosi székhelyű Mészáros Udvar-Ház Kft. kivitelezésében elkészült napelemes rendszer élettartamát 30 évre tervezték.

A fejlesztést a szakma is elismerte, miután Kiss Edit polgármester a közelmúltban vette át Budapesten az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ 2011 évi különdíját, az egyik „legnaposabb” önkormányzatnak ítélt „Napkorona-bajnok” díjat, valamint a MANAP Iparági Egyesület „Napelem városa” díját.

A Napkorona-bajnokság egy tíz éve sikeresen zajló európai kezdeményezés hazai változata: Magyarország legnagyobb, napenergiát népszerűsítő programja, amely segítséget nyújt az önkormányzatoknak, hogy napenergiai fejlesztésekbe foghassanak.

A győztes települések azok, ahol a lakosságszámhoz viszonyítva a legmagasabb a napenergia-felhasználás. A díjhoz „Napkorona-bajnok Település” tábla jár, amit a város bevezető útjai mellett helyeznek el. A magyar települések az európai versenyben is részt vesznek.

(MTI)

Harmincezres tömeg tiltakozott péntek este a chilei fővárosban a Patagóniába tervezett óriás vízerőműrendszer megépítése ellen; az elmúlt évek egyik legnagyobb chilei tüntetésének résztvevői a rendőrséggel is összecsaptak.

Vízerőmű a Paraná folyón, Paraguay és Brazília határán - © Infosurhoy.com

A környezetvédők felhívására létrejött megmozdulás résztvevői a francia hírügynökség jelentése szerint végigvonultak Santiago belvárosán az elnöki palotáig, ahol egyebek közt azt skandálták, Sebastian Pinera államfőnek címezve: "Pinera vedd tudomásul, hogy Patagónia nem eladó!".

Néhány napon belül ez volt a második tüntetés a kormány által hétfőn jóváhagyott, HidroAysen névre keresztelt beruházás ellen, amely öt gát építését irányozza elő az ország távoli, déli csücskében, a Pascua és Baker hegyi folyókon.

A felvonulás alapvetően békésen zajlott le, fiatalok egy csoportja azonban összecsapásokba bocsátkozott a rendőrökkel, akik a TVN közszolgálati televízió tudósítása szerint késő este könnygázt is bevetettek a zavargó fiatalok szétoszlatására. A chilei média beszámolt róla, hogy az ország néhány más városában, így Valparaisóban, Temucóban, a déli Concepciónban és az észak-chilei La Serenában is ezrek tiltakoztak az erőműépítési terv ellen.

Az Endesa-Colbun spanyol-chilei konzorcium beruházásában megépíteni tervezett patagóniai erőműrendszer az elképzelések szerint 2,75 gigawattnyi villamos energiával segítené csillapítani Chile növekvő energiaéhségét, amely az előrejelzések alapján 2025-ig további 80 százalékkal növekszik.

Ellenzői szerint a hatalmas építkezés elcsúfítaná a Föld utolsó, még érintetlen vidékei között számon tartott Patagóniát, amelynek erdői, gleccserei és tavai a világ minden részéből vonzzák a természet szerelmeseit.

Egy áprilisi népszavazás eredménye szerint a lakosság 61 százaléka ellenzi a hegyi folyókat megzabolázó erőműrendszer megépítését és az ezzel járó 5900 hektáros terület elárasztását. Az Endesa-Colbun konzorcium szerint viszont az erőművek tiszta és megújuló energiaforrást biztosítanak, és csak ezzel akadályozható meg, hogy még több széntüzelésű erőművet kelljen építeni. Az atomenergia hasznosítását pedig a legutóbbi japáni katasztrófa után a chilei kormány sem tartja a vízenergiánál jobb választásnak.

(MTI)

Munkagép az erdő mellett - © Daniel Beilinson

A himki erdő kivágása ellen tiltakozó mozgalom mintegy 200 tagja gyűlt össze vasárnap a Moszkvával összenőtt városka vasútállomásánál, s a rendőrség szétzavarta a csoportosulást, mintegy 20 embert, köztük számos ismert ellenzéki aktivistát előállítottak. Szergej Udalcov, a Baloldali Front koordinátora újságíróknak azt mondta, a gyülekezés nem volt tömeges jellegű, és nem vittek magukkal semmiféle transzparenst, sem hangosbeszélőt, de a megmozdulás befejezését követően az Omon kommandósai előállítottak mintegy húsz embert.

Szergej Mitrohin, a Jabloko parlamenten kívüli, liberális párt vezetője elmondta: az összegyűltek a fákat vágók iratait szándékoztak ellenőrizni. Mitrohin azt mondta, az Omon és a rendőrök indokolatlanul durván léptek fel a tüntetés résztvevői ellen, és úgy vélte, a rendőrség a hétfői Győzelem Napja kapcsán provokálta a tüntetőket.

A rendőrség szerint a jelenlévők ellenállást tanúsítottak a hatósággal szemben, és a velük szembeni fellépés jogos volt. Az előállítottak legfeljebb 15 napi elzárással büntethetők.

Ljudmilla Alekszejeva, a legrégibb orosz jogvédő szervezet, a Moszkvai Helsinki Csoport vezetője az emberi jogi ombudsman és az ügyészség állásfoglalását követelte az előállítások ügyében. Az egyébként mindig igen visszafogott, 82 éves Alekszejeva kijelentette: "Világra szóló, hatalmas botrányt csinálunk, ha nem engedik őket haladéktalanul szabadon. Ha nem volt elég a botrány (Borisz) Nyemcov és Ilja Jasin (egy ellenzéki megmozduláson előállított liberális politikusok) szilveszteri elzárása miatt, most megkapják ugyanazt a Győzelem Napjára" - mondta.

A himki erdő jelentős részét a Moszkva-Szentpétervár autópálya építése miatt vágják ki. A környezetvédők mozgalma lényegesen nagyobb érdeklődést kelt, és sokkal több embert vonz, mint a politikai ellenzék megmozdulásai. Ezért Dmitrij Medvegyev elnök egyéb alternatívák vizsgálata céljából egy időre le is állította az építkezést.

(MTI)

Az Ökotárs Alapítvány ismét meghirdeti az Év Fája vetélkedőt. A kezdeményezés célja, hogy a fák természetben betöltött szerepén keresztül hívja fel az emberek figyelmét a környezettudatosságra. Ennek keretében bármilyen magánszemély vagy szervezet jelölheti kedvenc fáját.

Az Év fája vetélkedőben nem a legnagyobb vagy legöregebb fát keresik, hanem azt, amelyik a jelölőknek valamiért fontos: kapcsolódik hozzá egy helyi történet, találkozási pontot kínál – vagy bármilyen más szerepet tölt be az ott élők mindennapjaiban. Az Év  Fáját egyének és közösségek is jelölhetik, akár baráti társaságok, családok, iskolás csoportok, civil szervezetek, önkormányzatok vagy vállalkozások. 

A vetélkedőre jelölt fákból az Ökotárs Alapítvány szakmai zsűrije 12-13 döntőst választ (a beérkező jelölések számának függvényében). Ezek közül az ősz folyamán a közönség szavazással választhatja ki kedvencét. Az Év Fája a legtöbb szavazatot kapó jelölt lesz.

Bővebb információ és tudnivalók a részvételről a játék weboldalán találhatók.

Az Év Fája hivatalos honlap »

A képeken látható installációkat Takeshi Kawano készítette, hogy segítségükkel felhívja a figyelmet a környezettudatosság fontosságára és a globális felmelegedés veszélyeire. Az olvadó-szétfolyó állatok azt jelképezik, hogy az emberi tevékenység következtében egyre fogyatkozó élettérrel egész fajok is kezdenek eltűnni.

Via: Fubiz

Vannak szervezetek, amelyek az esetek nagy részében a sokkolást választják eszközül, mikor népszerűsíteni akarnak valamit, vagy fel akarják hívni az emberek figyelmét. A PETA számtalan durva kampányon van már túl, de most a Sea Sheperd is ehhez a hatásos fegyverhez folyamodott.

A harcos állatvédő egyesület a tonhal-helyzet miatt nyúlt ilyen erős vizuális eszközökhöz, ugyanis (bár sokan nem tudják) ez a faj is egyre kritikusabb helyzetben van az élőhelyek szennyezése, illetve a mértéktelen túlhalászás következtében. Hogy felhívják erre az emberek figyelmét, a plakátokon lemészárolt (mű) pandák helyettesítik a tonhalakat.

Világos a mondanivaló, de vajon sikerül-e több emberhez eljuttatni ezzel a sokkoló módszerrel?

Mivel a Föld erdői ijesztő tempóban fogyatkoznak, annak is nagyon gyorsnak kell lennie, aki segíteni akar.  Ennek jegyében a Fülöp-szigeteken megpróbálták megdönteni a negyedóra alatt elültetett fák számának eddigi rekordját, ami sikerült is.

A Fülöp-szigetek területének még ma is jelentős részét teszik ki az erdők, amik ráadásul sok olyan állatfajnak adnak otthont, amelyek az egész világon csak itt élnek meg. Sajnos ezek az erdőségek mégis a leginkább veszélyeztetett területek között találhatók az ipari, vagy mezőgazdasági okokból végzett erdőirtások miatt.

Mivel a helyzet egyre csak romlik és 2011-et az ENSZ egyébként is az Erdők Nemzetközi Évének nyilvánította, a kormány igyekszik gátat szabni az eddigi  tendenciáknak. Új programot indítottak, melynek keretében 12 millió fát szeretnének elültetni a régióban, követve ezzel Kína, Vietnam és India példáját. Kína például évi hárommillió hektárral tervezi növelni a fával borított területek mennyiségét.

A Fülöp-szigeteki faültetési program része volt egy rekordkísérlet is, amit Camrines Sur tartományban szerveztek. Összesen mintegy 7000 ember gyűlt itt össze, hogy megpróbáljanak egységnyi idő alatt minden eddiginél több fát elültetni. Végül 64.096 facsemete került a földbe 15 perc alatt, ami új világcsúcs. A Guinness emberei hitelesítették az eredményt, ami bekerül a Rekordok Könyvébe is. A korábbi rekord 50.033 volt, azt Indiában állította fel egy csapat lelkes önkéntes. Az egy nap alatt, egy ember által elültetett csemeték számában egy pakisztáni katona teljesítménye az etalon, ő 20 101 fát ültetett el egyedül, valamivel több mint 18 óra alatt.

Környezetbarát pénzérméket gyártanak Olaszországban. Az angolul Eco Coinnak, olaszul Eco monetának nevezett, egy uncia súlyú ezüstérmét kizárólag újrahasznált fémből öntötték, a tervek szerint a 2015. évi milánói világkiállításnak lesz a fizetőeszköze. Az apropót az adja, hogy az expó a táplálkozásról és energiáról szól majd.

Az úgynevezett jövőbeni egységes világvalutáról van szó, angol rövídítéssel UFWC, melynek prototípusát már Belgium, Mexikó, Nagy Britannia, Ausztrália és Németország is megvalósította, írja az Index.hu.

A Föld összes élőlénye egy hatalmas rendszer része, amelyben minden összefügg mindennel, mindennek hatása van mindenkire. Ezt ábrázolja az alábbi, kiválóan sikerült WWF filmecske.

WWF - We Are All Connected from Troublemakers.tv on Vimeo.